Szeptember 1.

Mondjuk, hogy vége a nyárnak? Eszünkben sincs, bár egyre többen pedzegetik, hogy kész, vége, oda, elmúlt, itt a tél!
De hol?
Csak egy berögződés, mint január 1-jén, most valami véget ért és új következik. Na persze értem én, gyerekekkel így van ez.
Na de a Leleszi Pihenőben zajlik továbbra is az élet, angol vendégünk immáron 5.hete itt lakik és innen dolgozik a számítógépes projektjén. Internet van, ami számára nélkülözhetetlen a munkához – ő volt az aki először az internet gyorsasága felől érdeklődött, csak azután foglalt, nyár eleji lengyel vendégemet inkább a házi pálinka érdekelte, első szállásfoglaló e-mailjében -, esténként jókat főzünk, ha kedve van, elindul dombnak fel és sétál egy nagyot, vagy Abigélt, a kislányomat tanítja angolul.
„Jobb, mint otthon- feeling.-mondta a minap.”
Hétfő óta egy osztrák lány is gazdagítja társaságunkat, aki szintén járja a világot, de Bécsben felépített kis vállalkozását innen menedzseli a pajtából, online.
A hét második felében pedig már holland és újabb osztrák vendégeket várunk, akik akkor indulnak útnak, amikor már nincs olyan meleg, de kirándulni pont jó, és úgymond „levonult a tömeg”.
Úgy érzem csodaszép ősz elé nézünk, Eger felé már barnulnak a gesztenyefák, de itt a birtokon is elkezdte hullajtani levelét a meggyfa. Mindig ő az első.
Hajrá-hurrá szeptember!